"S milyen más az életed, ha a szépségnek nemcsak örvendezel, hanem szét is árasztod. Az énekek sok mindent tudnak. Csak általad, és csak hangokkal, csak a hangjaival együtt hatnak. S nemcsak rád…" (Marosi Julianna)
A dalok szövegét emlékeztetőként ideírom, hogy ide-ide pillantva eszetekbe jusson, miket is énekelünk az együttléteinken. Az éneklés fontos része emberi életünknek. Mi Ringatósok arra törekszünk, hogy igazi élmény legyen az együtt töltött néhány perc - nem véletlenül 30 perc az, se nem több, se nem kevesebb - és ebből az élményből táplálkozva aztán otthon is daloljatok. Legyen egy csokor dalotok, amit jól tudtok, s aztán tőletek szétáradva a környezetetek is megtanulja. Legyetek akár vidámak, mert mosolyog gyermeketek, akár bosszúsak, mert éppen kidőlt a kakaó, az éneklés mindig gyógyító, lelket melegítő.
Nemrég kaptam pár kedves sort, fogadjátok szeretettel: ....egyszer azonban jött egy anyuka a kisfiaival, és tudtam, hogy már találkoztunk, de úgy éreztem, hogy a játszótéri anyukákhoz képest más, sokkal barátibb érzés társul bennem a látványhoz, de nem tudtam először, hogy miért. Aztán rájöttem. Mi már énekeltünk együtt. Nem az jutott eszembe, hogy jártunk egy foglalkozásra, hanem hogy énekeltünk együtt! Akkor gondolkoztam el rajta, hogy ez milyen jó dolog, milyen jó kapocs, valakivel együtt énekelni, hogy miért, nem tudnám megpszichologizálni, de jó. Szóval várom már a Ringatót. .... (Cs. Móni és Andris)
Ma három angyal...
Ma három angyal ringat el, ringat el, ringat el,
Ma három angyal ringat el, ha este elfog az álom.
Az egyik angyal énekel, énekel, énekel,
Az egyik angyal énekel, ha este elfog az álom.
A másik angyal átölel, átölel, átölel,
A másik angyal átölel, ha este elfog az álom.
A harmadik most szárnyra kel, szárnyra kel, szárnyra kel,
És szárnyalunk az égbe fel, ha este elfog az álom.
A szép szűz Mária szent Fiának,
Imígyen énekelt kis Jézusnak:
Örömest ringatlak,
Szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj.
Aludj el, magzatom, napom fénye,
Az én életemnek egy reménye.
Örömest ringatlak,
Szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj.
Aludj el, fiacskám, rózsaszálam,
Aludj el, violám, én zöld ágam.
Örömest ringatlak,
Szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj.
Barmok közt, jászolban, én gyermekem,
Aludj a szénában, szép kisdedem.
Örömest ringatlak,
Szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj.
Nem tudom, mit mondjak örömemben,
Hogy téged láthatlak ez életben.
Örömest ringatlak,
Szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj.
Magamhoz szorítlak, megcsókollak,
Tégedet szívemből úgy imádlak.
Örömest ringatlak,
Szívemből óhajtlak,
Aludj, aludj.
Karácsonynak éjszakáján,
Jézus születése napján,
Örüljetek örvendjetek, a kis Jézus megszületett.
Kirje kirje kisdedecske, betlehemi hercegecske,
Ki miértünk sok jót tettél, a pokoltól megmentettél.
A kis Jézus aranyalma, boldogságos szűz az anyja.
Két kezével ápolgatja, lábaival ringatgatja.
Jézus ágyán nincsen paplan, jaj de fázik az ártatlan!
Hogy is volna bundácskája, elveszett a báránykája!
Tél apó itt van
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, telizsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta,
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Százfelé vitte.
Zsák, zsák, telizsák,
Piros alma, aranyág.
(népdal)
Már zengve szól az estharang, a bűvös-bájos hang,
És száll a széllel messze, száll a fénnyel a sok
bimm-bamm-bimm-bomm-bamm.
bimm-bamm-bimm-bomm-bamm.
(angol kánon)
Öröm hallik mindenfelől
Megjött a Messiás
Ma született a kis Jézus
Így tartja az írás.
Egész világ megváltója
Mindnyájunk szabadítója
Alle-allelúja
Alle-allelúja!
(magyar népdal)
Hull a hó is, fúj a szél is,
fázik, reszket a cserjeág,
kandallóban víg tűz pattog,
csak itt benn van jó világ.
Fenyőágon angyalhaj van,
gally ha rezzen, a csengő szól!
Jutka, Bandi nézi, ámul,
csillagszóró szikrát szór.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő ,
húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
Októbernak, októbernak
Októbernak, októbernak elsején,
Nem süt a nap Csíkkarcfalva mezején.
Elbúcsúzom a madártól, s az ágtól
Azután a csíkkarcfalvi lányoktól.
Amerre mész édes rózsám kívánom,
Hogy a rét is piros rózsává váljon ,
Hogy a fű és édes almát teremjen,
A te szíved soha el ne feledjen!
Szőlőhegyen keresztül
Szőlőhegyen keresztül megy a leány öccsöstül,
Fehér nyaka gyöngyöstül, keszkenője csipkéstül.
Hej, tini, tini, tini, tini, tini, din, din, don.
Hej, Jancsika, Jancsika, mért nem nőttél nagyobbra?
Nőttél volna nagyobbra, lettél volna katona.
Hej, tini.
Érik a szőlő - magyar nd.
Érik a szőlő
hajlik a vessző,
bodor a levele.
Két szegény legény
szántani menne,
de nincsen kenyere.
Van vereshagyma
a tarisznyában,
keserű magában.
Szolgalegénynek,
hej, a szegénynek
de kevés vacsora.
Dunaparton van egy malom
Dunaparton van egy malom,
Búbánatot őrnek azon, ejeha.
Nekem is van búbánatom,
Oda viszem, lejáratom, ejeha.
Ej, te kislány, ugorj egyet,
Ne sajnáld a cipellődet, ejeha.
Ha elszakad, újat veszek,
Azért én a tied leszek, ejeha.
Esik eső bugyborékol,
szól a kakas kukorékol ejeha.
Ez a kakas, nem jó kakas
éjfélre szól, hajnal hasad, ejeha.
Cinege, cinege
Cinege cinege aranyos pintyőke
estébe hajnalba szépen szól a hangja
Borom a pincébe magam a szőlőbe
pohár a kezembe hadd igyak belőle
Szeretnék szántani hat ökröt hajtani
ha a rózsám jönne az ekét tartani
Az ekét tartani, magát mutogatni
Két piros orcáját vélem csókoltatni.
Kecskés
/:Este jő, szürkül bé, tűzhelyeket seperd bé:/
/:mert nem tudod, ki jön bé, egy szép legény döndül bé:/
/:Ki az este béjött volt, kilenc almát hozott volt:/
/:Mind a kilenc piros volt, s a legény es egy jó volt:/
/:Ki az este béjött volt, kilenc almát hozott volt:/
/:Mind a kilenc rohadt volt, s a legény es egy rossz volt:/
/:Zurgó dió, mogyoró, az a leányoknak jó:/
/:Kert tetején döglött ló, az a legényeknek jó:/
/:Aki reám haragszik, egyen dögöt tavaszig:/
/:Tavasz után egeret, míg a szeme kimered.:/
Kicsi lovam - moldvai népdal
Kicsi lovam térdig megyen a sárba
S a gazdája iszik a korcsomába.
Kicsi lovam térdig megyen a sárba,
S a gazdája iszik a korcsomába.
S addig iszik míg a foga kiázik,
Fog helyibe szelíd bokor virágzik.
S addig iszik míg a foga kiázik,
Fog helyibe szelíd bokor virágzik.
Kicsi lovam jobb az árpa, mint a zab,
S rózsám szíve jobban örül, ha mást kap.
Kicsi lovam jobb az árpa, mint a zab,
S rózsám szíve jobban örül, ha mást kap.
Nézd itt az ingó-bingó
.... olasz népdal
Nézd itt az ingó-bingó bimbó, rózsa bimbó, rózsa bimbó,
Nézd itt az ingó-bingó bimbó, rózsa bimbó, rózsaszál.
Száz rózsát nyit a kert, mind szélben ringó,
Táncot jár ragyogó, száz rózsaszál.
Nézd, itt az ingó-bingó...
Fehér fuszulykavirág
Fehér fuszulykavirág
Ne jöjj hozzám napvilág,
Gyere este sötétbe,
Hadd üljek az öledbe.
Ha te tudnád amit én,
Ki babája vagyok én,
Te is sírnál, nem csak én,
Keservesebben mint én.
Egyszer voltam nálatok,
Leszakadt az ágyatok,
Úgy recsegett, ropogott,
A szalmája szotyogott.
Egyszer voltam nálatok
Tudtam van pálinkátok
A kert alatt hoztátok
Az ágy alá dugtátok.
Míg uram...
||: Még uram a kútra járt :||
||: Addig galambom béjárt :||
||: Téged, asszony, kérdezlek :||
Ezt az ágyat mi lelte,
Hogy így elvan gyötörve?|
Édes uram, de jó kend
De jó vizet hozott kend,
Hozzon ilyet másszor es,
Megcsókolom százszor es!
||: Macska fogott egeret :||
||: Játszott véle eleget :||
Elindult már Kossuth is
véle a regiment is
Megismerni messziről,
darutollas kalapja tetejéről.
Kossuth Lajost az anyja
keservesen siratja
Ne sírjon édesanyám
Kismagyarországért magam megvívnám.
Farsang három napjába
nem vittél el a táncba
Ha nem vittél a táncba,
nem önthetsz meg Húsvétra.
Elment Farsang itthagyott,
a lányoknak bút hagyott
De énnékem nem hagyott,
mert én mindig víg vagyok.
Három éjjel, három nap
nem elég a lábomnak.
Bárcsak ez az éjszaka
Szent György-napig tartana.
Elment a tél, jön a nyár
a kisasszony mivel jár
Laput szakajt, avval jár
jaj, de kékben-zöldben jár.
Gábor Áron...
Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva.
Indulnak már a tüzérek, messze a határra.
Nehéz a réz ágyú, felszántja a hegyet, völgyet.
Édes rózsám, a hazáért el kell válnom tőled.
A jó lovas katonának de jól vagyon dolga...
A jó lovas katonának de jól vagyon dolga
Eszik, iszik a sátorban, semmire sincs gondja.
Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb nem lehet,
Csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret!
Paripáját megforgatja, úgy megyen dolgára,
Csillog - villog a mezőben virágszál módjára.
Hej, élet ...
Állj be Berci katonának
Állj be Berci katonának,
Jobb dolgod lesz, mint apádnak.
Nem kell aratni, kapálni,
Csak a lányok után járni.
El kell menni, ha esik is,
Még ha nehezen esik is.
Nehezen esik a járás,
Rózsám, tőled a megválás.
Beállottam katonának,
Jobb dolgom van, mint apámnak!
Nem kell a mezőre járni,
Csak az őrmesternek vágni.
Ó ha cinke volnék,
Útra kelnék,
Hömpölygő sugárban
Énekelnék-
Ó ha szellő volnék,
Mindig fújnék,
Minden bő kabátba
Belebújnék -
Ó ha csillag volnék
Kerek égen,
Csorogna a földre
Sárga fényem-
Jaj, de onnan
Vissza sose járnék,
Anyám nélkül
Mindig sírdogálnék
Karácsonyi dalok szövegei:
A kis Jézus aranyalma
boldogságos szűz az anyja
két kezével ápolgatja
két lábával ringatgatja.
Aludj, aludj, én kisdedem.
Aludj gyönyörű gyermekem.
Nem királyné a te anyád,
szolgálatból lettem dajkád.
Ó, te dudás, mit szundikálsz,
fényes az ég, nem kell lámpás.
Verjed, verjed a citerát,
Jézuskának egy szép nótát.
Lágyan szól a kis harang
messze cseng a bűvös hang,
ünnep van ma.
Bimm-bamm-bimm-bamm.
Karácsonynak éjszakáján,
Jézus születése napján,
Örüljetek örvendjetek, a kis Jézus megszületett.
Kirje kirje kisdedecske, betlehemi hercegecske,
Ki miértünk sok jót tettél, a pokoltól megmentettél.
A kis Jézus aranyalma, boldogságos szűz az anyja.
Két kezével ápolgatja, lábaival ringatgatja.
Jézus ágyán nincsen paplan, jaj de fázik az ártatlan!
Hogy is volna bundácskája, elveszett a báránykája!
Tél apó itt van
Hó a subája,
Jég a cipője,
Leng a szakálla,
Zsák, zsák, telizsák,
Piros alma, aranyág.
Két szarvas húzta,
Szán repítette,
Gömbölyű zsákját
Százfelé vitte.
Zsák, zsák, telizsák,
Piros alma, aranyág.
(népdal)
Már zengve szól az estharang, a bűvös-bájos hang,
És száll a széllel messze, száll a fénnyel a sok
bimm-bamm-bimm-bomm-bamm.
bimm-bamm-bimm-bomm-bamm.
(angol kánon)
Öröm hallik mindenfelől
Megjött a Messiás
Ma született a kis Jézus
Így tartja az írás.
Egész világ megváltója
Mindnyájunk szabadítója
Alle-allelúja
Alle-allelúja!
(magyar népdal)
Hull a hó is, fúj a szél is,
fázik, reszket a cserjeág,
kandallóban víg tűz pattog,
csak itt benn van jó világ.
Fenyőágon angyalhaj van,
gally ha rezzen, a csengő szól!
Jutka, Bandi nézi, ámul,
csillagszóró szikrát szór.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
Télapó is már eljő.
Csendül a fürge száncsengő,
Véget ér az esztendő.
Tél szele hóval, faggyal jő,
elkel most a nagykendő.
Libben a tarka nagykendő ,
húzza-rázza hűs szellő.
Suttog a fenyves, zöld erdő,
rászitál a hófelhő.
Végire jár az esztendő,
Cseng a fürge száncsengő.
Reggel süt a pék, süt a pék
Gezemice-lángost.
Rakodó nagyanyó
Beveti a vánkost.
Reggel nagy a hó, nagy a jég,
Belepi a várost.
Taligán tol a pék
Gezemice-lángost.
Hull a hó, hull a hó,
Mesebeli álom!
Télapó zúzmarát
Fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg,
Megbújik a földön:
Nem baj ha hull a hó,
Csak vadász ne jöjjön!
Parányi ökörszem
Kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
“Süt még nap a nyáron!”
Itt kopog, ott kopog,
Megérkezett Télapóka, hopp!
Betlehem kis falucskában,
Karácsonykor éjfél tájban
Fiú Isten ember lett
mint kisgyermek született.
Őt nevezték Jézuskának,
Édesanyját Máriának,
Ki pólyába takarta,
Befektette jászolba.
Az angyalok fenn az égben,
Mennyei nagy fényességben
Zengették az éneket,
Dicsőség az Istennek
Ó, gyönyörűszép titokzatos éj
Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél
Kisdedként az édes Úr
Jászolában megsimul szent karácsony éjjel.
Ó fogyhatatlan csodálatos ér
Hópehely ostya, csöpp búzakenyér
Benne lásd az édes Úr
Téged szomjaz rádborul
Egy világgal ér fel.
Reggel süt a pék, süt a pék
Gezemice-lángost.
Rakodó nagyanyó
Beveti a vánkost.
Reggel nagy a hó, nagy a jég,
Belepi a várost.
Taligán tol a pék
Gezemice-lángost.
Hull a hó, hull a hó,
Mesebeli álom!
Télapó zúzmarát
Fújdogál az ágon.
A kis nyúl didereg,
Megbújik a földön:
Nem baj ha hull a hó,
Csak vadász ne jöjjön!
Parányi ökörszem
Kuporog az ágon,
Vidáman csipogja:
“Süt még nap a nyáron!”
Itt kopog, ott kopog,
Megérkezett Télapóka, hopp!
Betlehem kis falucskában,
Karácsonykor éjfél tájban
Fiú Isten ember lett
mint kisgyermek született.
Őt nevezték Jézuskának,
Édesanyját Máriának,
Ki pólyába takarta,
Befektette jászolba.
Az angyalok fenn az égben,
Mennyei nagy fényességben
Zengették az éneket,
Dicsőség az Istennek
Ó, gyönyörűszép titokzatos éj
Égszemű gyermek, csöpp rózsalevél
Kisdedként az édes Úr
Jászolában megsimul szent karácsony éjjel.
Ó fogyhatatlan csodálatos ér
Hópehely ostya, csöpp búzakenyér
Benne lásd az édes Úr
Téged szomjaz rádborul
Egy világgal ér fel.
Ma három angyal...
Ma három angyal ringat el, ringat el, ringat el,
Ma három angyal ringat el, ha este elfog az álom.
Az egyik angyal énekel, énekel, énekel,
Az egyik angyal énekel, ha este elfog az álom.
A másik angyal átölel, átölel, átölel,
A másik angyal átölel, ha este elfog az álom.
A harmadik most szárnyra kel, szárnyra kel, szárnyra kel,
És szárnyalunk az égbe fel, ha este elfog az álom.
Októbernak, októbernak
Októbernak, októbernak elsején
Nem süt a nap Csíkkarcfalva mezején.
Elbúcsúzom a madártól, s az ágtól
Azután a csíkkarcfalvi lányoktól
Ha elmégy es édes rózsám, kévánom
Még az út es piros rózsájé váljon,
Még a fû es édes almát teremjen,
A te szíved ingem el ne felejtsen.
Egy kicsi madárka...
Egy kicsi madárka, hozzám kezde járni
Virágoskertembe fészket kezde rakni.
De azt az irigyek észre kezdik venni,
Kicsi madár fészkét széjjel kezdik hányni.
Madárka, madárka, bánatim hordója,
Pendítsd meg nyelvednek gyönyörű szólását.
Fújjál a szívembe vigasztaló nótát,
Fújjál a szívembe vigasztaló nótát.
Meg se búsítottam, meg se vigasztalom
Ki megbúsította meg es vigasztalja
Zöld erdőben a tücsök - népdal
Zöld erdőben a tücsök házasodni készül,
Ölelgeti a legyet, kéri feleségül.
Elvennélek te kis légy, ha kicsi nem volnál,
Hozzádmennék te tücsök, ha görbe nem volnál.
Pitteg-pattog a bolha, vőfély akar lenni,
Tetű sógor sótörő, szakács akar lenni.
Farkas koma mészáros, tíz ökröt levágott,
Melléje meg malacot huszat is kirántott.
Béka fújja trombitát, kis gólya a flótát,
Büdös bogár a bőgős, szúnyog meg a kontrás
Adjon Isten minden jót
Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Jobb üdőt, mint tavaly volt,
Ez új esztendőben;
Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt,
Jó termést és jó vásárt
Ez új esztendőben;
Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Drága jó bort, olcsó sót
Ez új esztendőben;
Jó kenyeret, szalonnát
Tizenkét hónapon át
Ez új esztendőben!
Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Vegye el mind a nem jót,
Ez új esztendőben;
Mitől félünk, mentsen meg,
Amit várunk, legyen meg,
Ez új esztendőben!
A gúnárom elveszett, keresésére megyek – (Csongrád) magyar nd.
A gúnárom elveszett, keresésére megyek.
Nincsen annak más jegye: szárnya tolla fekete.
Az én tyúkom megbódult, a fazékba belebújt.
Ó, én édes tyúkocskám, te leszel a vacsorám.
A kis tücsök ciripel, hátán semmit sem cipel.
Balra dűl, meg jobbra dűl, talán bizony hegedül.
A hajnali...
A hajnali harangszónak gilingalangója
Hírdetgeti, hogy az évnek itt a fordulója.
Azért friss jó egészséget, bort búzát és békességet
Mindenkinek bőven, az új esztendőben.
Madárka, madárka
Madárka, madárka.
Csacsogó madárka.
Vidd el a levelem, vidd el a levelem,
Szép magyar hazámba.
Ha kérdik ki küldte,
Mondjad hogy az küldte,
Kinek bánatában, szive fájdalmában,
Meghasad a szive.
Erdő, erdő de magos
Erdő, erdő de magos a teteje.
jaj, de régen lehullott a levele.
Jaj, de régen lehullott a levele,
Árva madár párját keresi benne.
Búza közé szállt a dalos pacsirta,
Mert odafenn a szemeit kisírta.
Búzavirág, búzakalász árnyában
Rágondol a régi, első párjára.
Esti dal
Erdő mellett estvéledtem,
Subám fejem alá tettem,
Összetettem két kezemet,
Úgy kértem jó Istenemet.
Én Istenem, adjál szállást,
Már meguntam a járkálást,
A járkálást, a bujdosást,
Az idegen földön lakást.
Adjon Isten jó éjszakát,
Küldje hozzánk szent angyalát,
Bátorítsa szívünk álmát,
Adjon Isten jó éjszakát!
Széles a Duna
Széles a Duna, magos a partja,
Nincs olyan legény ki átugorja.
Ferkó átugrotta, csizmát sem sározta, ez ám a legény.
Széles a Tisza, szellő legyezi
Nincs olyan leány ki átevezi
Julcsa tegnap este, mégis átevezte, ez ám a leány.
Kecskés
||: Este jő, szürkül bé, tűzhelyeket seperd bé:||
||: Mert nem tudod ki jön bé, mert nem tudod ki jön bé.:||
||: Ki az este béjött vót, kilenc almát hozott vót. :||
||: Mind a kilenc piros vót, s a legény es egy jó volt. :||
||: Ki az este béjött vót, kilenc almát hozott vót. :||
||: Mind a kilenc rohadt vót, s a legény es egy rossz vót. :||
||: Zurgó dió, mogyoró, az a leányoknak jó. :||
||: Kert tetején döglött ló, az a legényeknek jó. :||
||: Aki reánk haragszik, egyen dögöt tavaszig. :||
||: Tavasz után egeret, míg a szeme kimered. :||
A mi cicánk
A mi cicánk férjhez akar menni
szomszéd cica el akarja venni.
Édes cicám ne hagyj itt bennünket,
ki fogja meg a mi egerünket.
A mi kutyánk férjhez akar menni,
szomszéd kutya el akarja venni.
Édes kutyánk ne hagyj itt bennünket
ki ugatja meg a vendégünket.
Házasodik a tücsök
Házasodik a tücsök,szúnyog lányát kéri,
Csiszeg, csoszog a tetü, násznagy akar lenni.
Odaugrik a bolha, vöfély akar lenni,
Mindenféle csúf bogár vendég akar lenni.
Gólya volt a szekundás, kis béka a flótás,
Dongó darázs a brúgos, pulyka volt a prímás.
Táncba ugrik a majom, megjárja a polkát,
Híres betyár a bagoly, lesi a hurkáját.
Farkas volt a mészáros, hat ökröt levágott,
Amellé még malacot, ötvenet megfojtott.
Kecske volt a szakácsné, jó gulyáshúst főzött,
Míg az ebéd elkészült, a tücsök megszökött!
Gyújtottam gyertyát
Gyújtottam gyertyát a vőlegénynek,
Láttam személyét a menyasszonynak,
Hej pártám, pártám, gyöngyös koszorúm,
A szögre teszlek édes hajfonóm.
Hopp ide tisztán, a padlódeszkán.
Nem leszek többé nyoszolyó leány.
Ha leszek leszek, menyasszony leszek,
a vőlegénynek hű párja leszek
A bolhási kertek alatt, Kata
A bolhási kertek alatt, Kata
De sok gyalogutak vannak, Kata
Minden legény egyet csinál
Akin a rózsájához jár, Kata
Amikor én kislány voltam, Kata
A cukorért majd' meghaltam, Kata
De most már, hogy nagyobb vagyok
A legényér' majd' meghalok, Kata
Nem ettem én ma egyebet, Kata
Babám adott egy szem meggyet, Kata
Azt is csak úgy levelestől,
Megélek szerető nélkül, Kata.
Árok partján rakjál tüzet, Kata
Forralj nála édes tejet, Kata
Szeljél bele zsömlebelet,
Azzal kínálj meg engemet, Kata
Eresz alól fecske fia
Eresz alól fecske fia ide néz, oda néz.
Van-e hernyó, hosszú kukac?
ízesebb, mint a méz.
Csőrét nyitja ám,
Buzgón, szaporán.
Kis bendőbe mindenféle
Belefér igazán.
Pál, Kata, Péter...
Pál, Kata, Péter, jó reggelt,
Már odakinn a nap felkelt,
Szól a kakasunk, az a nagy tarajú
Gyere ki a rétre kukuríkúúú.
János bácsi
János bácsi, János bácsi,
keljen fel, keljen fel
Zúgnak a harangok, zúgnak a harangok
bimm-bamm-bomm, bimm-bamm-bomm.
Szélről legeljetek
Szélről legeljetek,
Fának ne menjetek,
Mert ha fának nekimentek,
Fejeteket beveritek.
Szili kút, szanyi kút,
Szentandrási sobrikút.
Postaváró
Amikor a mutató nyolcon jár, postás csönget hallom már.
Postás ne siess, hova is mégy, egy ide, két ide, hár' ide négy.
Kutatom a levelet, honnan jő', minden perc egy esztendő
Nem vársz üresen leveles polc, öt meg a hat meg a hét meg a nyolc.
Éva, szívem Éva
Éva, szívem, Éva,
most érik a szilva,
terítve az alja
felszedjük hajnalra.
Sütött ángyom rétest,
nem adott belőle,
kivitte a kertbe,
rózsás keszkenőbe.
Jöttem karikán
Jöttem karikán, kicsi taligán,
Három véka fülemüle énekel a fán.
Kordé, kocogó taligakerék,
Három véka jókívánság, áldjon meg az Ég!
A malomnak nincsen köve
A malomnak nincsen köve, mégis lisztet jár, mégis lisztet jár,
Tiltják tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár,
Tiltják tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár.
Adsza rózsám a kezedet, forduljunk egyet, forduljunk egyet,
aztán menjünk ki a kertbe, ott szedjünk meggyet,
aztán menjünk ki a kertbe, ott szedjünk meggyet.
Volt nékem egy szép szeretőm, de az olyan volt, de az olyan volt,
ha egy nap nem láttuk egymást, négy nap beteg volt,
ha egy nap nem láttuk egymást, négy nap beteg volt.
Ötödik nap megkérdeztem, mi lelt téged volt, mi lelt téged volt,
A szívemet a szerelem körülfonta volt,
A szívemet a szerelem körülfonta volt.
A te súlyos nyavalyádból adjál nekem is, adjál nekem is!
Hogy érezzük mind a ketten, érezzem én is,
Hogy érezzük mind a ketten, érezzem én is.
Madárka, madárka
Madárka, madárka.
Csacsogó madárka.
Vidd el a levelem, vidd el a levelem,
Szép magyar hazámba.
Ha kérdik ki küldte,
Mondjad hogy az küldte,
Kinek bánatában, szive fájdalmában,
Meghasad a szive.
Úgy tetszik
Úgy tetszik, hogyjó helyen vagyunk itt,
úgy tetszik, hogy máskor is voltunk itt.
Mulassunk hát egy vagy két óráig,
Végbúcsúnkat még ki nem adják itt!
Végbúcsunknak hamar vége lészen,
Szegénylegény akármerre mégyen.
Akármerre fordítja kalapját,
Szegény legény így éli világát.
Édes almát
Édes almát hoztam én,
Gömbölyű, tűzszínű mint a fény
Enné hét falu, kapd el kisfiú
Üljünk fatövibe kettecskén.
Mérges pulykát hoztam én,
Szárnyai, tollai mint a szén,
Enné...
Harcsa van a vízbe
Harcsa van a vízbe, gúnár a szélébe,
Haragszik galambom, nem néz a szemembe.
Harcsa van a vízbe, gúnár a szélébe
Angyalom, galambom, nézzél a szemembe.
Béka a fa tövén
Béka a fa tövén ezeréves csoda vén
Ugrik a kövön át, keresei a vacsorát.
Nem kell néki libamáj, szúnyogokra foga fáj.
Nem kell néki tele tál, bogarakat vacsorál.
A malomnak nincsen köve...
A malomnak nincsen köve, mégis lisztet jár, mégis lisztet jár,
Tiltják tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár,
Tiltják tőlem a rózsámat, mégis hozzám jár.
Adsza rózsám a kezedet, forduljunk egyet, forduljunk egyet,
aztán menjünk ki a kertbe, ott szedjünk meggyet,
aztán menjünk ki a kertbe, ott szedjünk meggyet.
Volt nékem egy szép szeretőm, de az olyan volt, de az olyan volt,
ha egy nap nem láttuk egymást, négy nap beteg volt,
ha egy nap nem láttuk egymást, négy nap beteg volt.
Ötödik nap megkérdeztem, mi lelt téged volt, mi lelt téged volt,
A szívemet a szerelem körülfonta volt,
A szívemet a szerelem körülfonta volt.
Egyél libám, egyél már,
Egyél libám, egyél már,
nézd a napot, lemegy már.
Éjfél tájba', nyolc órára,
Esti harangszóra.
Hipp, hopp, hopp.
Hová mégy te kis nyulacska?
Hová mégy te kis nyulacska?
-Ingyom, bingyom, táliber,
Tutáliber, máliber,
Az erdőbe.
Minek mégy te az erdőbe?
-Ingyom, bingyom, táliber,
Tutáliber, máliber,
Vesszőcskéért.
Minek néked az a vessző?
-Ingyom, bingyom, táliber,
Tutáliber, máliber,
Kertecskének.
Minek néked az a kiskert?
-Ingyom, bingyom, táliber,
Tutáliber, máliber,
Virágoknak.
Béres legény...
Béres legény jól megrakd a szekeret,
Sarjú tüske böködi a kezedet,
Mennél jobban böködi a kezedet,
Annál jobban rakd meg a szekeredet.
Béres legény mezítláb ment szántani,
Otthon hagyta a csizmáját vasalni,
Kilenc kovács nem merte elvállalni,
Mert nem tudott rózsás patkót csinálni.
Jaj, de nehéz a szerelmet viselni,
Tövis közül kék ibolyát kiszedni,
Mert a tüske böködi a kezemet,
A szerelem szorítja a szívemet.
Virágéknál ég a világ - magyar népdal
Virágéknál ég a világ
Sütik már a rántott békát,
Zimezum, zimezum,
Recefice bum-bum-bum.
Bíró Marcsa odakapott,
Békacombot ropogtatott,
Zimezum, zimezum,
Recefice bum-bum-bum.
Puskás Gábor későn futott,
Neki csak a füle jutott.
Zimezum, zimezum,
Recefice bum-bum-bum.
A hajnali harangszónak
A hajnali harangszónak gilingalangója,
hirdetgeti, hogy az évnek itt a fordulója.
Azért friss jó egészséget, bort, búzát és békességet
mindenkinek bőven, az új esztendőben.
Hull a szilva - magyar nd.
Hull a szilva a fáról,
most jövök a tanyáról
ej-haj, ruca-ruca kukorica derce.
Ha elhagyott egy hétre,
elhagyom én kettőre
ej-haj, ruca-ruca kukorica derce.
Ha elhagyott két hétre
elhagyom én örökre
ej-haj, ruca-ruca kukorica derce.
Kis kalapom fekete,
páva tolla van benne,
ej-haj, ruca-ruca kukorica derce.
Egyik ága lehajlott,
az én rózsám elhagyott,
ej-haj, ruca-ruca kukorica derce.
Hej, Éva, Éva - magyar népdal
Hej, Éva, Éva,
megérett a szilva!
Kettő-három van rajta,
terítve az alja.
Gyere ki, Kata,
megharap a kutya!
Elkapja a gatyámat,
lereped a rojtja.
Erre gyere, erre,
tudja fene, merre!
Ördög bújjon beléje,
egye meg a fene!
A pünkösdi rózsa - népdal
A pünkösdi rózsa, kihajlott az útra,
Én édesem, én kedvesem szakassz egyet róla.
Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja.
Jó legény jó legény, fogd a ló kantárját,
Hogy le, hogy le ne tiporja a pünkösdi rózsát.
Mi van ma...
Hogyha letiporná, kinek is adhatná,
El ne törjön az a rózsa a farsang utolján.
Cickom-cickom
Cickom-cickom, vagyon-e szép lányod?
Vagyon, vagyon, de mi haszna vagyon!
Add nekem azt!
Elkapom azt!
Szita, szita péntek,
Szerelem csütörtök, dobszerda.