Kisgyermekek életkori sajátosságai a zenei nevelés szemszögéből
Írta: Fiskus Olga
A Ringató foglalkozásokon a pocaklakóktól a három éves korig terjed a részvevő gyermekek életkora. A néhány hónaposok és a két és fél, három évesek között azonban sok és látványos különbzég van, hiszen ebben az életkorban láthatjuk, hogy a magatehetetlen csecsemőből egy értelmes kisóvodás lesz.
A zenei nevelés szemszögéből nézve ezeket az életkori sajátosságokat csoportokra tudjuk szedni. A fejlődés persze nem kategorizálható, természetesen egyéni eltérések is mutatkoznak. Azt is tudnunk kell, hogy ennek a korosztálynak az élő kapcsolat az, ami a meghatározó,- az egy személyhez, az édesanyához való kötődés,- az élő kapcsolathoz pedig élő ingerek, élő játékok, élő hangok kell, hogy tartozzanak. Ezek adják az igazi örömteli élményt a kicsinyeknek.
Érdemes az éneklést már a Pocaklakóknak elkezdeni, hiszen magzatunk már igen korán, kb. a 18. héttől hall minket. Jó, ha sokat beszélünk hozzá, énekelünk neki. Később ezeket már ismerősként fogja hallani, nyugtatólag hathat rá a pocakban megismert dallam.
Az első hat hónapban a csecsemő rendezetlen, nagyobb mozgásait nagyobb hanglejtések kísérik, a különböző sírásfajtákon és az apró sikongatásokon kívül. Fejét a hangforrás irányába fordítja. Ahogy telnek a hónapok egyre jobban figyel, gügyörészik, elkezd utánozni is. Hat hónapos kortól egy éves korig indul el az igen intenzív mozgásfejlődés, ezzel egyidőben pedig az összetettebb hangképzés. Sokféle hanglejtést, hangszínt, hangzót, és ritmust próbálgat, amelyeket tőlünk, szülőktől lesett el. A sok-sok mondókázást, éneklést nagyon szeretik a gyermekek, ilyenkor már a mozdulatokat is utánozni kezdik lassan. A gyerekek még nem értik a szavak értelmét, de fontos nekik a ritmus, a hangerősség. Fontos, hogy szépen, érthetően beszéljünk a kicsikhez.
A kicsit nagyobb egy, másfél éveseknél a beszédhang már különválik az énekhangtól. Ilyenkor fordulhat elő, hogy a gyermek játék közben dudorászik. Az ilyen korú gyermek igényli legjobban az ölbeli játékokat, tehát a lovagoltatókat, tenyeresdiket és egyéb csiklandózós játékokat. Örömmel utánoznak minket és nagyon szeretik, igénylik az ismétléseket. A másfél-két éveskorosztály az, akin az eddig "befektetett" munkát láthatjuk: elkezdi visszamondani a mondókákat, az énekeket.Minden kezdeményezésnek örüljünk! Két és három éves kor között már szépen beszél a gyermekek nagy része. Ha énekelünk bekapcsolódnak, elénekelnek egy-egy rövid dalt, elmondanak egy-egy mondókát. Sose javítgassuk, hagyjuk, hogy öröm legyen neki a mondókázás, a dalolás.! Nem baj, ha nem énekel tisztán, a fontos a próbálkozás.
2007. június 11.
Forrás: www.ringatopecs.hu, Babapatika június, Hajdúné H. Annamária cikke, Forrai Katalin: Ének a bölcsődében, www.családinet.hu